Délmagyar logó

2019. 02. 20. szerda - Aladár, Álmos 1°C | 12°C Még több cikk.

Szemtanúkat vallatnak a magyar vulkanológusok - 700 millió embert veszélyeztetnek tűzhányók a Földön

A vulkáni mezők működését vizsgálják magyar kutatók, eredményeik segíthetik a pontosabb előrejelzéseket, amelyekre nagy szükség van: világszerte rengeteg ember életét fenyegetik a tűzhányók. Az indonéziai katasztrófa után most a német Eifel térség alatt mozdult meg a föld.
 Vulkáni kőzetekben található ásványokat – például olivin és spinell kristályokat vizsgált az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja, hogy szemtanúként „vallassák" azokat a kiterjedt vulkáni mezők működéséről.

Tűzhányó a kertben

 A vulkáni mezők abban is különböznek a magasba tornyosuló tűzhányóktól – mint amilyen például az Etna Szicíliában –, hogy nem egy központi kürtőből tör fel a magma a felszínre, hanem sok, kisebb kitörési pontból, felszíni repedésből. Egy ilyen vulkáni mező található Hawaiin a Kilauea térségében, ahol 2018 májusában az addigi kitörési központtól távol indult meg vulkáni kitörés: a lakóházak mellett és a kertekben ömlött a láva, de Új-Zéland legnagyobb települése, Auckland is egy vulkáni mező kellős közepén található.
Vulkánkitörés Hawaiin. Fotó: MTI - GALÉRIA
Az ilyen mezők jóval ritkábban lépnek működésbe, mint a központi kürtővel rendelkező nagy tűzhányók. – Akár több ezer vagy tízezer év is eltelhet két kitörés között, és nem tudjuk megmondani, hogy hol tör fel majd a magma a mezőn belül. Ezt nehéz megjósolni, ami pluszbizonytalanságot jelent az előrejelzésben – magyarázta Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
A vulkáni mezők felépítése.
A vulkáni mezők felépítése.
Az előrejelzések pontosításához a vulkanológusoknak ismerniük kell a mélyben lezajló folyamatokat, ebben segítenek a kristályok. A Pannon-medencében jól vizsgálhatók az egykori vulkáni mezők, sok nyoma fennmaradt az egykor végbement folyamatoknak. A kutatócsoport ezúttal a Balaton-felvidéki Fekete-hegy környékén vizsgálódott.

 – Arra következtettünk a vulkáni kőzetekben lévő kristályok nagyon aprólékos vizsgálata alapján, hogy hosszú időn keresztül épül fel valahol a földkéreg, földköpeny határán egy magmatározó, ahová ismétlődően érkeznek friss magmabenyomulások. Innen indul a felszín felé a magmaadag, táplálva a vulkánokat. Egy-egy kitörés előtt már hosszú idővel jelentkezhetnek ezek a magmamozgások, amelyekre tekinthetünk előjelként – magyarázta a vulkanológus.
1991-ben a Fülöp-szigeteki Pinatubo kitörésének hatására a földi átlaghőmérséklet 0,4 °C-kal csökkent, és tízezreket telepítettek ki a környékről, az iszapár több ezer lakóházat és épületet semmisített meg.

Életmentőek lehetnek az előrejelzések

 A felfedezésnek azért is nagy a jelentősége, mert a németországi Eifel térségben is húzódik egy vulkáni mező, ahol nemrég a fent említett magmamozgásokat észlelték a műszerek.

– Hogy ebből lesz-e vulkánkitörés, és ha igen, mikor, azt ennyiből nem lehet megmondani. Készenlétben kell lenni, de nem kell rögtön pánikolva menekülni. Lehetséges, hogy a magma megreked a mélyben hosszú időre, de megvan a lehetősége a kitörésnek is. Ehhez az kell, hogy a magmacsomag elinduljon ebből a mélységből, de ha elindul, azt vélhetően lehet majd műszerekkel észlelni. A kutatásaink azonban azt is mutatják, hogy a magma gyorsan is feltörhet: a 25–30 kilométeres mélységben található földkéreg-földköpeny határáról akár néhány nap alatt is felérhet! Jelenleg azonban semmi nem utal közeli vulkánkitörésre a területen – mondta Harangi Szabolcs.

A pontos előrejelzésekhez érzékeny műszerek kellenek, például szeizmográfok, és az, hogy támogassák a szakemberek, tudósok munkáját, az alapkutatásokat.
 – Nagyon nehéz előre megjósolni a kitörések helyét, idejét, de a kutatások szükségességét mutatja, hogy már többször sikerült életeket menteni az előrejelzésekkel – emlékeztetett a vulkanológus. Példaként említette a az észak-amerikai Mount St. Helens 1980-as kitörését, amelyet a tudósok évekkel korábban előre jeleztek. Bár ez alapján lezárták a vulkán környékét, sajnos még így is több mint 50 áldozattal járt a kitörés. Az előrejelzés nélkül azonban ez a szám sokkal magasabb lehetett volna.

Katasztrófát okozhatnak az összeomlások

 A vulkánok működése sokrétű, és nemcsak a kitörésekre kell gondolnunk, vannak más veszélyek is: például a vulkáni hegyek összeomlása. A 2018. december 22-én az indonéz szigetvilágban kitörő, majd cunamit indító Anak Krakatauról már 2012-ben megjósolták a francia tudósok, hogy a vulkán a tengerbe omolhat, szökőárat zúdítva ezzel a környező partvidékekre.

 – Utólag lehet elemezni, hogy ennek mekkora volt az esélye, de mondjuk meg őszintén: senki nem vette komolyan az előrejelzéseket. Tegyük hozzá, ezek az eredmények nem voltak mindenki számára elérhetőek. Ez is fontos tanulsága a 400 ember halálát okozó tragédiának: a tudományos eredményeket – amelyeket általában közpénzből finanszíroznak – közkinccsé kell tenni, ahelyett, hogy csak egy szűk réteg számára válnak hozzáférhetővé sok pénzért – mondta Harangi Szabolcs.
Mikroszkópos kép egy bazaltról. A kutatók ebből  próbálják feltárni, hogy mi zajlik egy vulkánkitörés előtt a földkéreg és földköpeny határán megakadt magmatömegben.
Mikroszkópos kép egy bazaltról. A kutatók ebből próbálják feltárni, hogy mi zajlik egy vulkánkitörés előtt a földkéreg és földköpeny határán megakadt magmatömegben.
 Emlékeztetett: jelenleg is vannak előrejelzések, amelyek katasztrofális kimenetelű természeti események lehetőségét vetik fel. Az olaszországi Etna délkeleti oldalának hirtelen lecsúszása szökőárat okozhat. A vulkán oldala évente 3-4 centimétert mozdul a tenger felé, a decemberi kitörésekor ez méterben volt mérhető. A szakember szerint mégis kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen omlás bekövetkezik a közeljövőben. Az Etna esetében a veszélyt inkább a vulkán oldalának felhasadása és a lakott területek közelében történő jelentős lávaömlés jelentené.

Extrém példa, de a Kanári-szigetek térségében található La Palma-szigeten is bekövetkezhet az, hogy a meredek hegyoldal leomlása hatalmas szökőárat indít. Ennek lehetőségét a kutatók már tíz éve megjósolták, sőt lemodellezték: egy ilyen folyamat akkora szökőárat indítana el, amely elérhetné Nagy-Britanniát, de még Amerika keleti partvidékét – például New Yorkot – is.

 Van élet a vulkánok árnyékában

– Ez egy katasztrofálisnak tűnő jövőkép, és nem nulla a valószínűsége. A kérdés itt is az, hogy megvalósul-e mindez még a mi életünkben. Az ilyen kis valószínűségű, de nagy hatású természeti veszélyekre azonban nehéz felkészülni, és intézkedési tervet készíteni a döntéshozóknak – véli a vulkanológus.

– Feladatuk mégis van: fontos, hogy az érintett területeken legyen vészforgatókönyv katasztrófa esetére, amely minden lehetőséget tárgyal, adott esetben rangsorol. Kulcsfontosságúak az alapkutatások, és erre épülve a műszerek fejlesztése, kitelepítése – ezt a döntéshozóknak támogatni kell. A vulkanológusok munkája ugyanis nem valami extrém hobbi: jelenleg 700 millió ember él vulkánok által potenciális veszélyeztetett területen, ami várhatóan csak több lesz a népességszám emelkedésével.

– Ha tisztában vagyunk vele, hogy milyen folyamatok zajlanak a vulkánok alatt, hogyan követik egymást az események egy-egy kitörés előtt, és ha pontosan tudjuk a műszerekkel a jeleket észlelni, akkor nagyobb eséllyel lehet előre jelezni az eseményeket. A lehetséges természeti katasztrófákról pedig jobb tudni, akkor talán nem ér annyira váratlanul bennünket, de nem állhat meg az élet emiatt mindenhol. Ehelyett nyomon kell követni a vulkánokat, vulkáni mezőket, az egyértelmű jeleket pedig komolyan kell venni – zárta a szakértő.
Az év, amikor nem volt nyár

 A modern korban több olyan vulkánkitörés is volt, amely hatással volt az éghajlat, és ezzel a történelem alakulására. 1815 áprilisában tört ki a Tambora az indonéz szigetvilágban, ami vulkanikus telet okozott a következő évben: 1816-ot csak úgy emlegették, mint az év, amikor nem volt nyár. Hatására a gabonatermés tönkrement, és élelmiszerhiány alakult ki. Közép-Európából népvándorlás indult meg, főleg nyugat felé. A Krakatau hírhedt 1883-as kitörése a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet. Az emiatt keletkezett szökőári 36 ezer emberrel végzett. A hegy helyén új vulkán keletkezett: az Anak Krakatau (Krakatau gyermeke).

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leonardo da Vincié lehet a londoni Viktória és Albert Múzeum Szűz Mária szobra

Leonardo da Vincié lehet a londoni Viktória és Albert Múzeum Szűz Mária szobra
Eddig a 15. századi mester, Antinio Rossellino alkotásának tartottak. Tovább olvasom